Az első böjti nap: hamvazó szerda

Az előző bejegyzésben megismerhettétek, hogy mi a böjt, és mit érhetünk el vele. Arról is említést tettem, hogy ez nem egy magányos küzdelem, hanem a közösség ügye. Ha másokkal együtt teszel egy fontos dologért, az mindig hatásosabb, mintha csak úgy magadban, egyedül próbálkozol. A Nagyböjtben a hívó embereket a közös szokások és a liturgia (szertartások, imák) is összekapcsolta. A szokásrendhez tartozott, hogy kiknek volt kötelező a böjt megtartása és kik kaphattak felmentést alóla. Ezek is csak iránymutatások, és aki úgy érezte, akkor is böjtölhetett,  ha a kivételezett csoportba tartozott.

Nem volt kötelező a böjt

• gyermekeknek (egyes helyeken 9, másutt 12-13 éves korig)
• várandós asszonyoknak
• időseknek és betegeknek
• nehéz testi munkát végzőknek
• úton lévőknek

Nagyböjt - böjti ételek a testnek és a léleknek

Ez az írás elsősorban azoknak szól, akik érdeklődnek az ÚHU egyesület (Újjáéledő Hagyományok az Utókornak) és Ökonagyi közös programja iránt. Sajnos első foglalkozásunk betegség miatt elhalasztásra került, így ezen az úton szeretnénk segítséget adni azoknak, akik szeretnék megkezdeni a Nagyböjtöt Hamvazó szerdán (2016-ban február 10-én).
*********************************************************************************
Holnap veszi kezdetét a keresztény világ egyik fontos időszaka: a Nagyböjt – vagy ahogyan régiesen nevezték, Negyvenlőböjt. Korszakonként és vidékenként is más előírások és szokások szerint tartották, az évszázadok alatt sokat enyhítettek a szabályokon, ám érdemes legalább az utóbbi 100-150 év hagyományaira visszatekinteni, milyen is volt ez a böjt, különösképpen a népesség legnagyobb részét kitevő paraszti közösségekben.
Előbb nézzük meg, mi is a böjt. Általában valamitől való önmegtartóztatás, lemondás, azért, hogy egy kitűzött célra tudjunk figyelni, annak megvalósulásán nagyobb tudatossággal munkálkodjunk. Más vallási közösségekben (nem keresztényt értve ez alatt) is szokás a jelentősebb ünnepek előtt rövidebb-hosszabb böjtöt tartani.