Egy fontos érv a hazai élelmiszerek fogyasztása mellett – amire még talán nem is gondoltál!

Van egy zsebkendőnyi kerted, ahol szeretnél némi zöldséget termelni. Megtervezed, hová kerül a sárgarépa, a hagyma, a petrezselyem, zöldborsó, hónaposretek... gondosan előkészíted a talajt, vetsz és lesed kelnek-e már a növénykéid. Aztán meglepve tapasztalod, hogy a sok kis zöld csírácska, levelecske, ami először megjelenik, nem az általad vetett magokból kelt ki, hanem valamilyen gyom. Legtöbbször a parlagfű (tulajdonképpen örülhetsz neki, hogy miért, arról később). Nekilátsz gyomlálni, kapálni...

Amikor végre kibújtak a hajtások, és kezd felismerhető lenni, melyik növény micsoda, egy nap arra ébredsz, hogy „valami” megdézsmálta a zsenge leveleket: a csupasz csiga. Küzdesz vele, beveted az összes praktikát, amit a szomszédok és az internet kínál, de ugyancsak sziszifuszi munka így a kertészkedés.

Ennek az írásnak nem célja, hogy bemutassa, hányféle természetes módszer, vegyszermentes megoldás létezik a kártevők kiiktatására, ezt megtalálod másutt is. Gondolatébresztőnek szánom. Ez a kérdés sokszor felmerült már bennem így tavasszal, miért is van egyre több és többféle kártevő a házi-kertekben és a művelt területeken.

Azt tudjuk, hogy a felfedezők nem csak értékes kultúrnövényeket hoztak az amerikai kontinensről – paradicsomot, paprikát és burgonyát – ami nagyon jól érzi magát itt a vén Európában, hanem a kártevőiket is. Rovarokat, gyomokat, és a magvak ill. termések felületén élő mikroorganizmusokat. Azt is tudjuk, hogy ez azért veszélyes, mert kiszakítva az ottani ökoszisztémából és bekerülve egy idegen társulásba semmi sem áll a szaporodásuk és elterjedésük útjában. Sem a természetes ellenségeik, sem a helyben már sikeresen alkalmazott módszerek, hiszen ezeket nem hozták magukkal eleink.

Parlagfű (Ambrosia artemisifolia)

A behurcolt gyommagvak – például a parlagfű – nem csak tájidegenek, hanem agresszív szaporodásuk miatt kiszorítják a honos növényeket is. Míg a parlagfű (Ambrosia artemisifolia) a maga helyén fontos gyógynövény volt. Európában, ahol nem ismerték, csak agresszív terjedését látták, és egészen napjainkig ádáz küzdelmet folytatnak ellene. Persze szép számmal akadnak más fajok is, mint a selyemkóró (Asclepias syriaca), a kanadai aranyvessző (Solidago canadiensis), ez utóbbi komoly veszélyt jelent a hazai flórára, mert a vizes élőhelyeken elfoglalja a honos nádasok helyét. Ráadásul ez utóbbi úgy került ide, hogy dísznövényként telepítik a kerttulajdonosok. Erről olvashatsz ebben az írásban. 

Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)

Beszélhetünk állati kártevőkről is. Egy részük szintén a behozott, betelepített növényeink révén került Magyarországra. A rovarok azért jelentenek gondot, mert korábban az énekesmadaraink táplálkoztak velük, ám a populációjuk lecsökkent. Pusztítja őket a vegyszerezés, és helyükbe szarkák, szajkók, varjak települnek, tovább gyérítve az állományt.

Krumplibogár vagy kolorádóbogár

Amikor a Kárpát-medencében honos fajtákat választod – legyen szó fogyasztható zöldségekről, vagy dísznövényekről – hozzájárulsz a helyi flóra és fauna fennmaradásához. Akkor is szavazol  a pénzeddel, amikor piacon vagy hipermarketben vásárolsz. A helyben termelt zöldségfélék a te döntésed alapján kerülhetnek túlsúlyba az importtal szemben. Csökkenő kereslet az import zöldségekre? Szavazás a honos és idénynek megfelelő zöldségek termesztésére. Ráadásul hozzájárulsz a behurcolt kártevők számának és elterjedésének megállításához. Ez akkor is számít, ha látszólag csepp a tengerben. De fontos csepp!

Ha erre még nem gondoltál, itt az ideje: nincs szükséged januárban paradicsomra, és más „gyarmatárura” ahogy régen nevezték. A változatos étkezés nem attól lesz tényleg változatos és sokszínű, ha idegen földön termett zöldségekkel és gyümölcsökkel tesszük azzá. Ehhez kapcsolódó írásom olvasható itt.  Semmi nem indokolja, hogy bedőlj azoknak, akik azt állítják, hogy egyedül az avokádó, a mangó, a gránátalma, vagy ki tudja milyen bogyók és kivonatok megoldják az egészségi problémáidat. A hazai idényzöldségek és gyümölcsök is tökéletes választékot biztosítanak számodra.

További érdekességek:

Szép hazai gyomnövények és idegenhonos társaik

Özönnövények Magyarországon

A krumplibogárról

Érzem, hogy kicsit ellentmondásos is ez, hiszen hová lennénk nyáron egy jó lecsó nélkül, vagy mivel pótolnánk az ezerarcú krumplit? A valóság azonban az, hogy felelősségünk inkább arra vonatkozik, hogy most, a jelen helyzetben gondoljuk át, vajon hazai termést választunk, vagy lecsapunk az első hipermarketben található, import terményekre. A tiszta (=fertőzésmentes) szaporítóanyagból itthon termelt zöldségfélék nagyságrendekkel kisebb veszélyt rejtenek. Sőt a hazai nemesítésű fajták kifejezetten a helyi körülményekhez alkalmazkodnak. Ha pedig dísznövényekről van szó, érdemes átgondolni, hogy mit telepítünk, hiszen a „divatos”, de idegen növények – amint láttuk a kanadai aranyvessző esetében – a számukra kedvező élettérnek köszönhetően kiszorítják az őshonos fajokat, elszegényítik a helyi flórát és faunát. Ez utóbbit azért, mert az egyes fajokhoz rovarok, madarak és mást kisállatok is társulnak, s ha élőhelyük jelentősen megváltozik, kipusztulnak.