Külcsín és belbecs - a dekoratív csomagolás megtéveszthet!

Ma ez a helyzet: legyen bármilyen jó a portékád, ha nincs ötletes, szép csomagolása, nem tudod eladni! A multik polcain egy kevésbé tetszetős csomagolású termék olcsóbb, az alsó polcokra kerül, majdnem függetlenül attól, jó minőségű vagy hasznos a termék. Ez felér egy üzenettel. Pedig a csomagolásból szinte mindig hulladék lesz! Akkor is ha szép, ha ötletes, ha csak ezért választunk egy terméket... Amikor így választunk, abban érzelem van, ami felülírhatja az „eszünket”, a tudatos döntésünket, és utólag megmagyarázzuk, hogy ezt nem lehetett otthagyni, ez feltétlenül kellett nekünk. Erre épül a kereskedelem: lenyűgöző külső, vágyak felébresztése...

Nem vagyok marketing-szakember (pedig mennyit kereshetnék vele J) – viszont igyekszem tudatosan válogatni a vásárlásnál, és egy termék belső értékei érdekelnek, a pénzemért mit kapok, és nem az, hogyan néz ki. Ezért aztán elsősorban nem multinál vásárolok, hanem kis boltokban, szaküzletekben, ha pedig élelmiszerről van szó, termelőtől, piacon. Viszem magammal a kedvenc textilszatyraimat, néhány kisebb zacskót, esetleg dobozt, üveget, ha olyasmit szeretnék venni. Nem egyszerű rászokni – vagy éppen visszaszokni – arra, hogy előre gondolkodjunk, állítsuk össze a bevásárlólistát, és ennek megfelelően magunk gondoskodjunk a csomagolóanyagról.

Németországban két fiatal lány éppen azon dolgozik, hogy megalkossa a jövő szupermarketjét (Original Unverpackt néven), ahol minden cikket csomagolás nélkül árusítanak. Itt egy írás erről.

Az ötlet kitűnő, bár nem hiszem, hogy a cikk írója komolyan elgondolkodott a felvezető szöveg írásakor, hiszen senki nem fog leszaladni a boltba 10 dkg rizsért, vagy 1 bögre olajért. Az eredeti ötlet inkább arra vonatkozik, hogy a sok, egyedileg csomagolt árut váltsa ki a régi üzletekben is szokásos, helyben mért termékekre. A cél, hogy a hulladékot csökkentse természetesen nagyon üdvözlendő egyik oldalon, viszont sokkal szigorúbb higiéniai elvárásoknak kellene megfelelnie, mint egy megszokott önkiszolgáló boltnak. Ugyanakkor még a tudatos vásárlók sincsenek felkészülve arra, hogy betartsanak bizonyos íratlan szabályokat. Tehát a kimérendő árukat olyan csomagolásban kellene rendelkezésre bocsátani, amelyből a vásárló közvetlen érintése nélkül tudja adagolni azt. Egyidejűleg a vásárlónak ugyancsak felkészültnek kell lennie, hiszen a csomagolást magának kell vinnie.

Bennem ezzel kapcsolatban felmerült, vajon a mostani, hajszolt, felgyorsult életünkben mit kezdenénk egy ilyen áruházzal. Biztosan nem lehetne annyi idő alatt végigfutni a polcok között, mint egy hagyományos szupermarketben, ahol csak le kell kapni és kosárba kell dobálni a kívánt cikkeket. Ugyanakkor egyes dolgok „kimérve” történő árusítása szinte kivihetetlen, mert a termék sérül, és tönkremegy (háztartási papíráru például). Vagyis ez a fajta kereskedelmi megoldás új életformát is kíván. Egy jóval lassabb, jóval tudatosabb életet, ahol nem csak a vásárlásban, de minden téren át kell alakítanunk a szokásainkat, lejjebb venni a pörgést, másként viszonyulni az időhöz.

Nem kalandozom tovább jövőben: rajtunk múlik, vajon a drága és felesleges csomagolás alapján döntünk valami megvásárlása mellett, a reklámok vezetnek bennünket, vagy gondolkodunk egy kicsit. Nem kell sok, figyeljük néhány hétig, mi kerül a szemétbe! Különös tekintettel a csomagolásokra. Azzal nem oldjuk meg a dolgot, hogy felhalmozzuk a kis tálcákat, dobozokat, papírhengereket és zacskókat – majd jó lesz még valamire – hiszen előbb vagy utóbb akkor is ki kell dobnunk. Az a néhány hét, amíg odafigyelünk, de lehet ez akár már néhány nap is, megmutatja, mennyi és milyen csomagolóanyag kerül feleslegesen a háztartásunkba. Azoknak is ajánlom ezt a kis gyakorlatot, aki már eléggé „zölden” gondolkodnak, tanulságos lehet.

Megosztanád velünk a tapasztalataidat?

A folytatásban:

Mitől öko egy csomagolás? Attól, hogy természetes anyagból van, nem feltétlenül... avagy nem minden az, aminek elsőre gondolnánk. Olykor még ez is csak egy reklámfogás!